Eljutottunk végre a hardvertől a tényleges programozásig, ezért nézzünk egy rövidke áttekintést a programnyelvek generációs fejlődéséből:
- Első generáció: A gépi kód. Ezt az előzőekben tárgyaltuk.
- Második generáció: Az Assembly. Ezt szintúgy tárgyaltuk, viszont megemlíteném, hogy ebben a generációban jelent meg néhány fontosabb előrelépés a programozás terén:
- Szekvencia: A program végrehajtása a memóriabeli sorrend alapján történik.
- Feltétlen vezérlésátadás: (ugró utasítás) A program végrehajtása egy memória pontra ugrik, majd szekvenciálisan folytatódik.
- Feltételes vezérlésátadás: (feltételes ugró utasítás) A program ugró utasítást hajt végre, ha a megadott feltétel teljesül.
- Visszatérés: Az ugrás után a program visszatér oda ahonnan ugrott.
- Harmadik generáció: A harmadik generációs nyelveket procedurális nyelveknek is szokás nevezni. Lehetővé vált, hogy fügvényeket lehessen írni, valamint a változók nevet kaptak, és típust is, ami meghatározta a benne tárolt adat struktúrát. Például szöveg, egész szám, logikai érték. Ezeket a változókat deklarálni kell! Deklarálás szempontjából ezek a változók lehetnek Globálisak, vagy Lokálisak. Ha egy változó globális, akkor az a program indításától kezdve a memóriában foglalja a helyet. Amennyiben a változó lokális, csak a program egy részében jön létre, majd törlődik is a memóriából. A programozó akár saját változótípust is definiálhat. Bevezetésre került a Ciklus mint szerkezet, ami feladata egy programrész véges számú ismétlése. A megírt kód innentől kezdve harver független, mert a fordítóprogram képes az adott gép processzorának megfelelően lefordítani a kódot.
- Három és Fél generáció: Ez az a generáció, amely számunkra fontos a későbbiekben. A generáció kulcsszava az objektum orientáció. Ezzel lehetőséget kap a programozó, hogy minden szempontból egyedi nyelvi elemeket hozzon létre az öröklődés, osztályokba rendezés segítségével. Ezekről a lehetőségekről a továbbiakban részletesebben is szó fog esni.
- Negyedik generáció: A negyedik generációs nyelvek speciális feladatkörre készült nyelvek. Ezen nyelvek jellemzője, hogy nagyon kevés nyelvi elemmel dolgoznak, és nagyon egyszerű, szinte mondatszerűen olvasható utasítások fogalmazhatók meg. Erre jó példa az SQL nyelv, amely elsősorban adatbázis-kezelésre van felkészítve.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.